(M)elegünk van, segítség! 

Összegyűjtöttünk néhány hagyományos ötletet, amit könnyebb és olcsóbb bevetni, mint a légkondi. A légkondival sok a baj, mert azon túl, hogy zabálja az energiát (lassan annyit költünk rá, mint télen a fűtésre…), sokan megfáznak, megbetegszenek tőle, s bár bent hűt, kifelé fűt (gondolj bele, a hűtőgép hátulja is forró!), s ezzel tovább növeli a hőséget (ördögi kör).

A legfontosabb a külső árnyékolás. Ezt sokféleképpen érhetjük el, ahogyan a Kislábnyomosok lenti cikkében is megtalálod, de itt néhány kép segítségével is összefoglaltuk Nektek. Fontos még, hogy késő estétől hajnalig jól szellőztessük át a lakást, majd napközben tartsuk zárva, besötétítve az ajtókat, ablakokat!

Itt a nyár, a légkondicionálók nekiálltak komoly mennyiségű energiát fogyasztani. Jelentősen tudnánk csökkenteni a fogyasztásukat, illetve a hűtést igénylő időszakot is rövidíthetnénk olyan egyszerű ötletekkel, amelyeket eleink még maguktól értetődőnek tekintettek.
Fontos: mindig azok a legjobb megoldások, amelyek nem utólag próbálják meg eltüntetni a meleget, hanem igyekeznek megakadályozni a ház felmelegedését!

1. Használjunk napellenzőket
Az USA Energiaügyi Minisztériumának becslése szerint a napellenzők a délre néző ablakok hőnyereségét 65%-kal, a nyugatra nézőkét 77%-kal is csökkenthetik. Melegebb éghajlatokon a hűtési energia 26%-át, mérsékeltebb éghajlaton akár 33%-át is megtakaríthatják az ellenzők. És a kerti bútorok élettartamát is növelik 🙂

2. Ültessünk fákat
A fák télen beengedik a napsütést, nyáron árnyékot adnak, és csökkentik a karbon-lábnyomunkat. Különösen az épület déli oldalának árnyékolása hasznos.

árnyas fa tövében

3. Ültessünk vadszőlőt
A kúszónövények meglepően hatékony házszigetelők, ráadásul sok egyéb hasznos tulajdonságuk is van, ld. oxigént termelnek, csökkentik a zajterhelést, javítják a mikroklímát stb.. A repkény, a vadszőlő, a tatáriszalag és társaik gyorsan nőnek és hűtő hatásuk rögtön érvényesül. A falak árnyékolásával az épület napi hőmérsékletingadozása 50%-kal is csökkenhet.

vadszőlő

4. Az ablakok elhelyezése sem mindegy
Az ablakok nem csak nyitható-csukható lyukak a falban, hanem – ha jól vannak elhelyezve – egy kifinomult szellőzőrendszer fontos részei. Azt mindenki tudja, hogy a meleg levegő felfelé száll, azaz ha az ablakok magasan vannak, és kinyitjuk őket, a benti meleg levegő kiszellőzik. De a rendszer ennél okosabb is lehet.. A Bernoulli-törvény miatt a ház tetején és a szélirány felé néző házoldalon alacsonyabb a légnyomás, mint a széllel szemben lévő oldalon. Ezt kihasználva könnyen hűthetjük a házat, ha egész véletlen amerikai stílusú, két emelőpaneles emelőablakunk van . A széllel szemben lévő oldalon az alsó panelt kell felnyitnunk, míg a túloldali ablaknál a felső panelt kell nyitni, így az alacsony nyomás átszívja a házon a levegőt. A kivezető oldalon nyissuk nagyobbra az ablakot, mint a bemeneti oldalon, így nagyobb lesz a huzat.

5. Szereljünk a plafonra ventillátort
Számtalan fajta ventillátorból válogathatunk, de a lényeg mindegyiknél ugyanaz: a ventillátor által megmozgatott levegő párologtatja a bőrünkön lévő nedvességet, és így hűt is bennünket – azaz minket hűt, nem a helyiséget. A fogyasztása pedig töredéke a légkondinak.

6. Fessük világosra a tetőt
Ahogy a jég/hó is visszatükrözi az UV sugárzást, úgy a fehérre festett tetők is jelentős mértékben csökkentik az épület felmelegedését. Ha a nagyvárosok épületeinek tetejét és útfelületeit világosabb és hővisszaverő festékréteggel fednénk, az energiamegtakarítás óriási lenne. Sőt, van már fehér napelem is:

fehér napelem a homlokzaton

7. Szereljünk fel redőnyöket, spalettákat vagy külső árnyékolókat
A nemkívánatos hőnyereséget jobb kint tartani, mint utólag megszabadulni tőle. Ebben lehet segítségünkre például a túlnyúló tető, amely nyáron véd a napsütéstől, de télen alásüt a nap. Ennél is jobb viszont az ablakra szerelt redőny, ami valóban a legnagyszerűbb, mégis mellőzőtt megoldás a meleg ellen: szellőzést és biztonságot nyújt, árnyékol és a viharokkal szemben is védi az ablakot. 

veranda

8. Ventillátort a tetőtérbe!
A napközben házban/padláson ragadt meleg levegőt olcsóbb „kimozgatni”, és hűvösebb éjszakai levegőre cserélni például egy tetőtéri ventillátorral, mint hűteni egy légkondicionálóval.

9. Ne főzzünk bent
A régi kor embere nem véletlenül épített és használt nyári konyhát a nyári főzéshez – a tűzhely ontja a meleget, amire a 30 fokban igazán semmi szükség odabent. Kerti, szabadtéri konyhát építhetünk egyszerű házi kivitelben is, igényeinknek megfelelő felszereltséggel, azaz helyet kaphat a konyhánkban kemencétől elkezdve a grillezőn át a normál tűzhelyig bármi. Annak tényleg semmi értelme, hogy a benti főzés miatt működtessük többet a légkondit. Inkább együnk sok salátát, és grillezzünk zöldségeket a kertben. 

nyári konyha a kertben

10. Nem mindegy, mire költjük a pénzünket…
A Floridai Napenergia Központ (Florida Solar Energy Center) szerint az igen költséges házfalszigetelés nem véd igazán a nyári meleg ellen, a nyári hőterhelésnek ugyanis mindössze 7%-át adják a falak. Jobban járunk, ha rászánunk egy pár órát és egy tömítőpisztollyal körbejárjuk a házat réseket keresve.

A gépek hőtermelésének csökkentésével viszont jelentősen hűthetjük a belteret – kapcsoljunk ki minden berendezést, amire nincs feltétlenül szükségünk (számítógépek stb.)!
A drága, fémfóliával bevont ablakok helyett is érdemesebb redőnyt használni – a redőnynél legalább eldöntheti az ember, hogy mikor akarja beengedni vagy kizárni a napsütést.

A tippek és ötletek forrása a Kislábnyom Hírlevél 86. száma.