A szúnyoggyérítés kapcsán már felmerült, hogy a kémiai irtás helyett nemcsak környezetbarátabb, de hatékonyabb is a biológiai szúnyogirtás. Ennek egyik fontos eleme lehet, ha környezetünkben minél több denevért igyekszünk megtelepíteni, mert naponta több mint ezer szúnyogot is megehet egy példány. Hat hónap alatt minden este több mint ezer, azaz évente 180 ezer, 15 évig is tartó élete során több mint 2,7 millió szúnyogot eszik meg egy denevér.  További matekozással kiszámították, hogy évi két utóddal számolva az elpusztított szúnyogok száma több mint 12.555.000.000. 

Veszélyesek-e a denevérek?

A DENEVÉREK NEM VESZÉLYESEK, HANEM NAGYON HASZNOSAK!! Ezek a kis rovarevők nem szívnak vért, ellenben rengeteg valódi vérszívóval végeznek életük során.

Na, de hogyan lehet a denevéreket megtelepíteni a saját kertünkben? 

Nagyon fontos, hogy ha már van denevérünk, akkor arra nagyon vigyázzunk, ne bántsuk a szálláshelyét, ha ház-/tetőfelújításkor denevéreket találunk, akkor értesítsük a a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ennek hiányában írjunk a hivatal központi címére. LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságcímére is eljuttatni. A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.

A ház-/tetőfelújítás során teendőkről bővebben itt is olvashattok.

Ha még nincsen denevérünk, akkor csalogassuk őket a kertünkbe denevér odúk kihelyezésével. A mesterséges denevérodúk madárodúkhoz hasonlóan kihelyezhetők fatörzsekre vagy felakaszthatók faágakra, de felszerelhetők irodaépületek, panel- és társasházak falára, erkély- és ablakbeugróiba. Elkészítésük ugyan egy kicsit bonyolult, és igényel némi szakértelmet, de az interneten már 2990-3700 forintért is beszerezhetők a különböző modellek. A denevérodúk kihelyezéséről itt olvashattok bővebben.

Azt azonban nem szabad várni, hogy a denevérek azonnal a kihelyezés után beköltözzenek az új lakhelyükre. Ez a folyamat néha akár évekig is eltarthat, így ajánlott türelemmel készülni az új lakók érkezésére. Az odúk lakottságát az odú alatti denevérürülékek jelzik. 

Denevérodúkat készen a Magyar Madártani Egyesület boltjában tudtok vásárolni vagy személyesen vagy a neten keresztül, itt. A mesterséges denevérodú 3,200 Ft.  Itt is tudtok kész denevérodúkat vásárolni: a Madárdaloskert vagy a Nádland honlapján. 

A környékünkün, a Pilisben és a Visegrádi-hegységben élő denevérfajok: közönséges denevér (Myotis myotis), Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus), Hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii), Nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii), Hegyesorrú denevér (Myotis blythii), Tavi denevér (Myotis dasycneme), Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus), Kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale), Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum), Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros).

A denevér az egyetlen olyan emlős, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaik, valamint a törzs oldala között vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed. Mivel bőrszárnyuk nem ereszti át a levegőt, másképp repülnek, mint a madarak. A gyengén látó, ultrahang segítségével tájékozódó állatok éjszaka aktívak, napközben fejjel lefelé csüngenek faodvakban, barlangokban, padlásokon, erkélyeken. 

Magyarországon valamennyi denevérfaj védett. Magyarországon már 1901-ben védettséget kapott a denevérek valamennyi faja. Ekkor megtiltották a denevérek mindennemű szándékos befogását, elpusztítását, tartását és zavarását. 1974-ben kerültek először meghatározásra az egyes védett fajok eszmei értékei. A 45 európai faj közül 28 fordul elő hazánkban, ebből a 13/2001. KöM rendelet alapján jelenleg 8 faj fokozottan védett, 18 faj védett hazánkban. A közelmúltban felfedezett Pipistrellus pygmaeus és Myotis alcathoe védettségi státust még nem kapott.

Továbbá az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, illetve a 8/1998. Korm. rendelet jogilag biztosítja a denevérek védelmét a szándékos befogás, tartás és pusztítás tiltásával. A barlangok védelme a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, illetve a 13/2001. KöM rendelet alapján szintén jogilag biztosított.

Az Európában élő további denevérfajok: A denevérek potenciális szúnyogragadozóknak tekinthetők. Három denevércsalád (Vespertilionidae, Rhinolophidae, és Molossidae) kb. 31 fajjal van jelen Európában. Az összes európai denevérfaj kizárólag rovarevő, azonban nagyon változatosak a vadászati stratégiáik. Például a nagyobb fajok, mint a korai denevér, szőröskarú denevér, és a kései denevér a nyílt tereken vadásznak, magasan a föld felett. A kisebb és lassabban repülő fajok, mint a nagyfülű denevér, horgasszőrű denevér és a hosszúfülű denevérfajok gyűjtögetők, a fák és bokrok lombozatából ragadják el az áldozatukat. A vízi denevérek a széles és nyílt vizek – mint a folyók és tavak ? felszínéhez közel repülnek (Arnold et al. 1998). Végezetül a legkisebb denevérfajok, mint a törpedenevér vagy a durvavitorlájú denevér az erdőszéleken vagy a nagyobb vizek partjain vadásznak. Ha még többet szeretnél megtudni a denevérekről, akkor itt tudsz utánuk nézni.