Lakhatatlan FöldDavid Wallace-Wells:

Lakhatatlan Föld – Élet a felmelegedés után

Animus Kiadó, Budapest, 2020

Azt gondoltuk ezt a manapság megkerülhetetlen témát feldolgozó művet – mintegy 300 oldal – kevesen olvasnák el, ezért megkértük Földessy Gábort, egyesületünk fiatal tagját, hogy írjon egy összefoglalót. Ennél rövidebben nem lehetett  összesűríteni ezt a mindannyiunk életét befolyásoló, fontos témát. Érdemes türelmesen végigolvasni!

 

A Lakhatatlan Föld – Élet a felmelegedés után David Wallace-Wells amerikai újságíró 2019-ben megjelent könyve, mely az emberiség eddigi történetének legnagyobb, mindent felölelő kihívását, a globális felmelegedést és annak a mindennapi életünkre gyakorolt hatásait vizsgálja tudományos kutatásokat, prognózisokat, elemzéseket és tanulmányokat alapul véve. A magyar fordítás az olvasóközönség számára 2020-ban vált elérhetővé az Animus Kiadó gondozásában.

A könyv első része előtérbe helyezi az emberiség, az emberi tevékenység központi szerepét a kialakulóban lévő klímakatasztrófával kapcsolatban. Wallace-Wells rávilágít arra a tényre, miszerint ezelőtt korábban soha nem került annyira nagy mennyiségű szén-dioxid a légkörbe, mint amennyit a mai emberi civilizáció kibocsát a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével. Ez a példátlan mértékű kibocsátás pedig mára a globális felmelegedés legfőbb motorjává vált. Noha az elmúlt évtizedekben több klímaegyezmény is született, beleértve a jelentős célokat megfogalmazó 2015-ös párizsi klímaegyezményt is, a megígért vállalásokat, melyek a bolygó klímarendszerének és ökoszisztémájának védelmét hivatottak biztosítani, azóta sem sikerült teljesíteni. Ezzel kapcsolatban a szerző nagy hangsúlyt fektet az emberi felelősségre: ugyanis maga az emberiség (lenne) képes a klímakatasztrófát elkerülni a kibocsátás csökkentésével, a klímaegyezményekben ígért vállalások betartásával. Hiszen a klímaváltozás a bolygó egészét érintő, így a teljes emberi civilizációra kiható, egymással kölcsönhatásban álló, gyakran egymást erősítő, lokális folyamatok összességében mutatkozik meg, melyek a bolygó különböző részein eltérő módon öltenek testet.

Ezeket a komplex folyamatokat veszi górcső alá Wallace-Wells a könyv második részében, egy-egy fejezetet szentelve olyan témáknak, mint például:

  • a tartóssá és egyre gyakoribbá váló hőhullámok hatásai az emberi szervezetre és a mindennapi életünkre,
  • a hőhullámokkal együtt járó példátlan aszályok, melyek kihatnak a globális gabonatermelésre terméscsökkenést, s így éhínséget eredményezve,
  • a sarki jégsapkák olvadásával együtt járó jelentős tengerszint-emelkedés, mely teljes városok, mezőgazdasági területek, ipari létesítmények, szigetek elárasztásához vezet,
  • a globális felmelegedéssel összefüggésben kialakuló, egyre hosszabb ideig tartó, egyre nagyobb területet érintő erdő- és bozóttüzek, melyek hegyoldalakat és városokat perzselnek fel rendkívüli légszennyezést is okozva,
  • az egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb időjárás, mely ugyanabban az időben a bolygó egyik felén aszályokat és erdőtüzeket, a másik felén otthonokat és a termést elpusztító özönvízszerű áradásokat okozó esőzéseket hoz létre,
  • a kritikus szintre csökkenő felszíni és felszín alatti vízkészletek, melyek akár katonai konfliktushoz is vezethetnek,
  • a globális felmelegedésnek az óceáni áramlatokra, a tengeri élővilágra, és az éghajlatra gyakorolt hatásai, melyek veszélyeztetik a halászatot és ezen keresztül az élelmiszerellátást,
  • a kritikus mértékű légszennyezés, amely súlyosan károsítja az emberi egészséget és a környezetet,
  • a klímaváltozás és a járványok kialakulásának, terjedésének kapcsolata, illetve egyes állatfajok által terjesztett kórokozók térhódítása,
  • a klímaváltozás és a globális gazdasági hanyatlás összefüggései, melyek világszerte általános életszínvonal-romlást eredményeznek,
  • a felmelegedés és a háborúk kirobbanásának kapcsolata,
  • a klímaváltozással összefüggő globális migráció és annak politikai, társadalmi, gazdasági vetületei.

A globális felmelegedésnek a mindennapi életünkre és a bolygóra gyakorolt szerteágazó hatásai mellett a könyv részletesen szemlélteti az emberiség viszonyulását is a közelgő klímakatasztrófához, melyet a harmadik rész dolgoz fel. A világirodalom és a globális filmipar már régóta foglalkozik a klímaváltozással kapcsolatos végítéletszerű történetek bemutatásával, azonban ezen alkotások csupán egy-egy aspektusát ábrázolják a globális felmelegedésnek – mutat rá Wallace-Wells –, miközben a közelgő klímakatasztrófa konkrétan várható negatív hatásai és az emberiség kollektív felelősségvállalása ugyancsak kevés hangsúlyt kapnak ezen művekben.

Emellett háttérbe szorul az ember és a természet tényleges viszonyának ábrázolása is. A híradások nap mint nap számolnak be az ember környezetre gyakorolt hatásairól, a természet pusztulásáról, állatfajok kihalásáról, sőt a tudományos világ ugyancsak számtalanszor felhívta már a figyelmet a közelgő veszélyekre, azonban a cselekvés és felelősségvállalás helyett érdektelenség, közöny és hanyagság fogadja ezeket a figyelmeztetéseket mind társadalmi, mind politikai szinten. A folyamatos technológiai fejlődés pedig ugyancsak elégtelennek és lassúnak bizonyul a gyors ütemben kialakuló klímaválság leküzdésében, melynek elsődleges okai a hiányzó gazdasági erő és politikai szándék. Márpedig a felmelegedés következményei minden bizonnyal teljesen átalakítják majd a világ gazdasági és politikai színterét: gazdasági stagnálás és visszaesés, gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek várhatók mind globálisan, mind országokon, régiókon, közösségeken belül, melyek az előrejelzések szerint több százmilliós összegeket emésztenek majd fel amellett, hogy politikai instabilitáshoz és háborúkhoz is vezethetnek.

Vajon milyen kilátásai vannak az emberiségnek az elkövetkező évtizedekben a globális felmelegedés árnyékában? A legrosszabb forgatókönyvek szerint hányattatással, viszontagsággal, keserűséggel és rémülettel teli időszak következik, amelyet a háborúk, éhínségek, aszályok, természeti katasztrófák, ivóvízhiány, gazdasági visszaesés, víz által elárasztott városok, és milliók elvándorlása a bolygó még élhető területei felé – és ez a felsorolás nem teljes – tesznek még elviselhetetlenebbé. Sok szakértő és tudós ugyanis rendkívül borúsan látja a várható jövőt: vannak, akik szerint már késő cselekedni, vannak, akik globális összeomlást prognosztizálnak, sőt, egyesek az emberiség kihalását vetítik előre. De ami minden bizonyossággal állítható – mutat rá a szerző –, hogy nagy átalakulás előtt áll a teljes emberi civilizáció.

Bár a könyv túlnyomó részében egy kifejezetten negatív jövőkép rajzolódik ki az elkövetkező időszakkal kapcsolatban, az utolsó részben mégis felcsillan a remény a fenyegető veszély mérséklésére, ill. elkerülésére. Wallace-Wells kiemeli a cselekvés, a figyelemfelhívás, az összefogás, és a közös felelősségvállalás fontosságát egyéni és politikai téren egyaránt, abból a célból, hogy az egyetlen ismert élhető bolygó az univerzumban, mely klimatikus adottságainak köszönhetően mindig is képes volt fenntartani az életet, a jövőben szintén – ha nem is az eddig ismert formában, de – az emberi civilizáció otthonaként szolgáljon.

Összegezve tehát, David Wallace-Wells Lakhatatlan Föld – Élet a felmelegedés után c. könyve az emberi civilizációra a közeli jövőben váró kihívásokat, lehetséges kimeneteleket mutatja be az emberi tevékenység következtében egyre jobban melegedő bolygón. A könyv fő kérdésköre pedig az, hogy képes, vagy inkább hajlandó lesz-e az emberiség még időben összefogni és megtenni a szükséges lépéseket, hogy korának eddigi legnagyobb kihívásával, a globális felmelegedéssel szembenézzen és legyőzze azt, vagy legalább mérsékelje annak hatásait.

 

A recenzió az alábbi kiadás alapján készült: Wallace-Wells, David.  Lakhatatlan Föld – Élet a felmelegedés után. Budapest: Animus Kiadó (2020), 303 p.    (Ford.: Torma Péter)

A recenziót készítette: Földessy Gábor