Mi legyen a karácsonyfával?

FENYŐFA, MINT TŰZIFA

A tűzifákat két nagy csoportra osztják felépítésük és mechanikai tulajdonságaik alapján: puhafákra (fenyő) és keményfákra (bükk, gyertyán, tölgy stb.). Tűzifának a keményfák valók leginkább, mert nagyobb a fűtőértékük, a nagyobb energiasűrűség révén hosszabb időn keresztül égnek.
A tűlevelűek gyújtósnak kiválóak, a tiszta égéshez szükséges hőmérséklet gyorsabban elérhető a használatukkal. Vegyestüzelésű kazánoknál azonban a tűztérbe került gyanta tönkreteheti a berendezést – ezért ezeknél a berendezéseknél inkább kerüljük az alkalmazását!
Környezetvédelmi szempontból a fenyőfával való égetés még így is jóval környezettudatosabb, mintha szemetet égetne a lakosság – ahogy sajnos sok helyen teszi!

FENYŐFA, MINT KOMPOSZT

A fenyő komposztálásának gondolata megosztja a szakembereket. A magas gyantatartalom és a tűlevelek viaszos bevonata végett a fenyőfából nem egyszerű feladat komposztot készíteni, de nem lehetetlen! Például vegyes komposzthoz adagolva kis mennyiségben a fenyő is lebomlik – igaz, idő kell hozzá, de a komposztálás egyébként sem egy gyors folyamat.
Egyesek azt állítják, hogy a fenyőt, magas gyantatartalma miatt szinte lehetetlen komposztálni. A természetben azonban mégis lezajlik a folyamat, illetve néhány helyen nagyüzemi körülmények között is minden gond nélkül komposztálják a fenyőket. Hogy lehet ez? A fenyők a gyantatartalom és a savas kémhatás miatt valóban viszonylag hosszú idő alatt bomlanak le, néhány egyszerű alapelv betartásával azonban lényegesen meggyorsíthatjuk a folyamatot, és így saját kertünkben sem lesz gond karácsonyfánk komposztálása:
 alaposan aprítsuk fel a fát és a tűket, mielőtt rátesszük a komposzthalomra,
 a komposzthalom a következő, néhány centiméter vastag rétegekből álljon: fenyőtörmelék, könnyen bomló növényi hulladék és föld,
 nedvesítsük, locsoljuk meg a rétegeket
 miután a komposzthalom kb. az egyharmadára összeesett, forgassuk át egy villával Ha nincs lehetőségünk az ilyen típusú újrahasznosításra,
 

FENYŐFA, MINT ROVARHOTEL/DARÁZSGARÁZS

Az ilyen létesítményeknek fontos szerepe van a biodiverzitás megőrzésében és a környezet vegyszeres terhelésének csökkentésében. Egy kifejlett katicabogár naponta átlagosan 150 levéltetűt eszik meg, lárvája pedig még szívesebben látott vendég a kertekben, hiszen naponta akár 800 levéltetűt is elfogyaszt. A rovarhoteleket rajtuk kívül különösen kedvelik még a fülbemászók és a vadméhek is, ez utóbbiak értékes megporzók. Tekintettel arra, hogy Magyarországon 670 vadméhfajt tartanak számon, a darázsgarázs jó kihasználtsága szinte biztosra vehető.