Beszélgetés a miskolci bolgárkertészet múltjáról
A napokban több izgalmas cikk és egy film jelent meg a bolgárkertészekről, a bolgárkertészetekről.
F. Nagy Zsuzsanna írása szórakoztató, izgalmas és tele hasznos tudnivalókkal. A komposztálás, az anyagok teljes körforgása, az önellátás, mind mind olyan témák, amik nálunk is sokszor előhozakodnak, előbújnak. Kikerülhetetlenek.
„Mindent komposztáltak, hiszen a természetnek vissza kell adni, ami az övé.
Mindent, ami szerves anyag.”
A szöveg után lévő film szintén a bolgárkertészet közel és rég múltját eleveníti fel. Választ kaptok a Tudatos Vásárlók Egyesülete által feltett kérdésekre is: Emlékeztek még a bolgár kertészekre? A II. világháborút követően a 80-as évekig döntő szerepük volt Budapest élelmezésében. A piacokon árult vegyszermentes termékeik biztosították a fővárosiak zöldség és gyümölcs ellátásának 80%-át. Hova tűntek, dolgoznak még most is?
A miskolci beszélgetés összefoglalója
Koszta bácsi, azaz Gancsev Nikolov Koszta volt a vendégünk 2015. január 7-én az Ökológiai Intézet Alapítvány Öko Kertész Klubjában. Koszta bácsi elmúlt 80 éves, s még az elmúlt évben is veteményezett, így a Miskolc környéki bulgárkertészet múltjáról teljes körűen tudott beszélni.
Egykor 23 kertészet működött Miskolcon és Alsó-, Felsőzsolca térségében, hiszen, ha jól csinálják, akkor mindig érvényes az édesapja mondása: enni mindig kell, ha jót termelnek, abból mindig meg lehet élni. A Bulgárföldi lakótelep őrzi a bulgárkertészek emlékét, az iskola falán emléktábla található. Itt volt például Sztanev György kertészete, amíg ki nem sajátították és helyére nem építették a lakótelepet.
Melegágy: Másik jelentős újításuk a korai palántanevelés volt. Fényáteresztős takarókkal, kisebb üvegtáblákkal, zömmel saját maguk készítettek üvegtábláikat. Természetes trágyatalapra, ami hőt termelt, üveggel letakarva gyorsították a palántakelést. A már vagy 2-3 évig érlelt istállótrágyát (ló és szarvasmarha, fekália) keverték kukoricaszárral. 70-80 cm mély gödröt ástak, halomra rakták, megforgatták, ami 3-4 hétig 30 fokos meleget leadva bomlott. „Még a tojás is megfőtt benne.” Erre tettek 10-12 cm földet, amibe vetettek. Az üveget 30 cm magas deszkára tették. A melegágy alatt palántát neveltek és a fagyosszentek után helyezték ki. Miskolc környékén sosem vitték ki június 3 előtt szabadföldre!
Termelés: Igyekeztek, hogy a területet két-három alkalommal is hasznosíthassák. A burgonyát a melegágyban kihajtatták, ez volt az újburgonya. Utána tették be helyére a káposztát, karalábét, hagymát. Dughagymát kevesen duggatnak. Ennek a termésideje 3 év (mag, dughagyma és fejes hagyma). (Ma már magról is szép hagymák nőnek.) A vitai féle hagyma híres volt, illetve a bulgina hagymamag. A hagymát is palántázni és öntözni kell. A helyükre őszi káposztafélék kerültek (savanyításra).
Talajjavítás: A bulgár kertészek harcot folytattak a miskolci laktanyák – volt vagy öt a városban – lovainak trágyájáért. Az ő gazdaságukban a lófogat csak a trágyát hordta, egész évben. Az emberi fekáliát is komposztálták. Mindent komposztáltak, hiszen a természetnek vissza kell adni, ami az övé. Mindent, ami szerves anyag. Két évben csak átlapátolták, s a harmadik évben tették ki a növény alá. Az éretlen friss trágyát egyedül a káposzta félék hálálják meg! Napjainkban a kiskertjében komposztgödröt használ, karókkal lyukakat szúr a belehelyezett szerves anyagba és öntözi. Műtrágya nem volt, egyetlen dolgot, a meszet használtak. Fia három hektárra évente 5-6 tonna meszet szór ki.
Talajművelés: Jellegzetes volt a „bulgárosan kapálás”: nem csak a földfelszín tején sarabolták a dudvát, hanem 6-8 centiméter mélyen lazították fel a talajt.
3 féle kapát használtak (egyik sem háromszög alakú):
– holdvilágkapa (nagykapa) öntözéskor a csatornarendszer kialakításához
– rendes kapa
– hagyma kapa (legalább 3-szor kapálták) Kertészként végzett Kecskeméten, az Egyesült
Talajtakarást csak a földiepernél alkalmaztak.
Növényvédelem: Permetezésre, lemosásra a rézgálicot (pl. paradicsom), bogarak ellen csalánlevet alkalmaztak. A káposzta hernyót hegyes tűkkel, kézzel szedték össze. A fia manapság már a tripsz, azaz a molytetvek ellen például poszméhvel védekezik a fólia alatt.
Szövetkezés: Általában szövetkezet szerűen dolgoztak. Volt egy hivatalos vállalkozó, aki leszerződtetett fiatal bulgárokat (14-15 évesen) és részes formában gazdálkodtak. Közös volt a kiadás (rezsi: étkezés, állattartás, stb.) és a nyereségből részesedést kaptak. A vállalkozó 150 részt kapott, a tapasztaltak 100-120, az idősebbek 70, a fiatalok 30 részt kaptak. Minden héten vasárnap lekönyvelték egy füzetbe a bevételt, kiadást. Az osztozkodás Demeter napján történt. A kompánia létszáma 5-6 főtől 20-25-főig terjedt. Rajtuk kívül nyáron még helyi napszámosokat is alkalmaztak.
Kereskedelem: Családjuk 1922-ben költöztek át Nagykanizsáról, hogy jobb piacot találjanak Nagyapja a miskolci Búzatéren árult, mint ahogyan a szülei és napjainkban a fia is. Ha a Búza téren vásárolnak, csak a Koszta paprikát kell keresni. A jelenlegi MVK telephelyen volt kertészetük. Az vidékiek (pl. abaújiak) akkor még egyáltalán nem ismerték a paradicsomot. A belvárosban több piac is működött, mindenhová szállítottak, jól megéltek belőle. A nemes földiepret sem ismerték itt régen, a nagyapja hozta Miskolcra, még nemesített is. A Csorba-telepen egy félholdnyi területen termelte. A földieper 3-4 évig terem jól egy helyen. A padlizsánt sokan még 10 éve sem ismerték.
Egykor kedveltek voltak a bulgár pékségek is (Marinov Jordán féle pékség a Szeles utcán), főként a komlós kenyér (azzal kelesztették).
Jó jövedelemforrás volt a magértékesítés is. Bulgáriából hozott jól termő magok voltak: paprika, paradicsom, káposzta, karalábé. Az 1900-as évek közepén Budapesten csak magkereskedésből is megélt egy család.
A bulgárkertészet jelene:
Pesten/Halásztelken és Zuglóban sok bulgár kertész dolgozik és még Pécsett is. Igyekeznek mindent lejegyezni az egykori bulgárkertészet múltjáról, ő is készített már 47 interjút.
Miskolcon a bulgár kertészek második generációja már taníttatta a gyerekeit, többen orvosok lettek (Tocsev, Nincsev). Bulgár iskola is működött 1930-1944-ig ott működött a Soltész Nagy Kálmán iskola helyén, 4 osztállyal, 28-30 fővel. Az asszimilációnak betudhatóan, a bulgár házasságok 90 százaléka vegyes. Csak két család mondható „tiszta házasságúnak”. Kertészete egyedül az ő fiának van, aki három hektáron gazdálkodik. A fia a család negyedig generációja, Felsőzsolcán profi kertészetet irányít. Kertészeti főiskolát végzett, az Egyesület Államokban ösztöndíjas is volt több gazdaságban, a hagyományos bulgár és modern kertészeti módszereket ötvözi. Nem bio-, de szelíd gazdálkodást folytat. Olykor két nyugdíjast alkalmaz. Csak a palántanevelője fűtött, a többi fólia nem, de így is rentábilis a kertészete. Még most, januárban is evett a fia pritamin paprikájából, olyan jó minőségű. A paprikát egyébként ők gyakran sütik is: rezsón, paprikás lisztben, rántva, illetve salátának.
Neki már csak 15×18 méteres művelt területe van a háza mellett, nehézkesen, de műveli: „csak nem megyek zöldségért a boltba”?
Forrás: F. Nagy Zsuzsanna – Öko Kertész Klub Miskolc
A cikk elején említett film: Nehogy az ördög ülve találjon
http://
A bolgár kertészetekről itt is olvashattok.
Jó tervezgetést a tavaszi kerti munkákhoz!
A háztartásban keletkező zöld javak, hulladékok legnagyobb részét bátran komposztálhatjuk, tulajdonképpen minden zöldség hámozott héja, levele, a kertben képződő száraz levelek, hajtások komposztálhatóak. Az alábbi összefoglaló felsorolások, táblázatok segítenek eligazodni, ha valamivel kapcsolatosan elbizonytalanodnátok. A fennmaradó kérdésekre szívesen válaszolunk itt a Fórumon vagy az Egyesület Facbook oldalán: https://www.facebook.com/szebbkornyezetunkert
Ne hagyjuk, hogy a zöldhulladékból szemét legyen!
A házi komposztálás kis ráfordítással nagy környezeti hasznot hajt, miközben háztartási kiadásaink is csökkennek!
Felhasznált irodalom: www.komposztforum.hu
További ötletek, információk: www.komposztalj.hu www.szike.eu http://humusz.hu/komposztalj/kviz/komposztalas
