Ne égess!
A jogi háttér ismét változott 🙁 , várjuk a helyi, környékbeli önkormányzatok döntését, rendeleteit.
December 2-án megjelent egy kormányrendelet a Magyar Közlönyben, ami teljesen felülírja a fél éve elfogadott módosítást és az azzal járó országos tilalmat. A rendelet a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idején alkalmazandó, levegőminőséggel összefüggő szabályokról szól, tartalma alapján veszélyhelyzet megszűnéséig (vagyis jelen állás szerint február 8-ig) továbbra is a települési önkormányzatok hatáskörében marad „a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása”.
Tehát amíg a veszélyhelyzet fennáll, addig továbbra is az önkormányzatokra lesz bízva, engedélyezik-e az avar- és zöldhulladék-égetést, és ha igen, milyen feltételekkel.
Ti pedig KOMPOSZTÁLJATOK!!
A korábbi rendelkezés részletei:
2020. júniusban elfogadta a parlament a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosítását és ezzel hatályon kívül helyezte az önkormányzatok azon jogkörét, hogy rendeletben szabályozhatják az avar és kerti hulladék égetését. Ezzel egy időben általánossá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet, amely alapján 2021. január 1-től tilos lesz az avar és kerti hulladék égetése az egész országban.
A módosítás célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. A törvény indoklásában emlékeztettek arra, hogy a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen. A levegőminőség alakulásában pedig a lakossági fűtés mellett kiemelt szerepe van az avar és a kerti hulladék égetésének.
Ez mindenféleképpen nagy siker, de a neheze most következik. A kerti hulladék égetése általánosan elterjedt rossz szokás, és ezentúl szükséges lesz, hogy a gondolkodásunkon változtassunk nagyot. Hulladékainkra úgy tekintsünk, mint hasznos köztes anyagra, ami a természetes biológiai körforgás része, és ha kikerül a kertünkből, az inkább veszteség, amit mesterséges tápokkal, műtrágyával vagy zacskós virágfölddel kell majd pótolni, ha szép növényekre vágyunk.
Szeretnénk mindenkit arra biztatni, hogy már most se nyúljon a gyufához, és NE ÉGESSen 2020. hátralévő részében se. A levegőminőség már most is rossz, nemcsak januárban lesz az, és a most ősszel keletkező friss kerti hulladék biztosítja a jövő évi talaj tápanyagának, mikrobiológiájának jó részét. Ráadásul aki éget, nincs annak a tudatában, hogy mennyi káros anyagot bocsát ki egy kupac lomb elégetése. Egy kupac (kb.100 kg) avar elégetésével annyi PM10 részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén. A nagy szennyezést elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet és frissen hullott lomb és gallyak magas nedvességtartalma okozza. A keletkező szénmonoxid, PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék), szénhidrogének súlyos szív-és érrendszert, tüdőt károsító hatású. A kis mennyiségben keletkező nitrogén-oxidok, metil-etil-keton, sztirén, benzolok és fenolok (BaP, PAH) már ilyen kis mennyiségben is veszélyesek, rákkeltő, idegrendszeri károsodást és fejlődési rendellenességeket okozó anyagok!
https://www.levego.hu/egyeb/avaregetes/
De mit csináljunk akkor a kerti hulladékkal?
- Komposztáljunk! A komposztálás során a kertben és a konyhai munka során keletkező anyagokat humuszszerű anyaggá alakítunk át. A keletkező komposzt tiszta, szagmentes, csíramentes. Használható talajjavításra vagy jó minőségű kerti földként ültethetünk bele. Zacskós virágföld helyett kiváló. Komposztálóládát vásárolhatunk vagy házilag is készíthetünk, ami újabb lehetőség hulladékjaink felhasználására.
- Mulcsoljunk! Mulcs tulajdonképpen bármilyen kerti hulladék lehet, amivel talajt takarunk. Felhasználhatjuk a frissen kiszedett gazokat, fűnyesedéket, lombot vagy ágdarálékot is. A mulcsnak számos kedvező hatása van a talajra és a növényekre. A takarás óvja a talajt a nagy fagyoktól és a kiszáradástól, a takart kert lényegesen kevesebb öntözést igényel. A mulcs alatt intenzív a talajélet, a talajlakó élőlények „felássák” a talajt. A gyomosodás töredékére esik vissza (a mulcsolt kert a lusta ember kertje), a talaj a mulcs bomlásának eredményeképpen humuszban gazdagodik. Javul a szerkezete, és helyreáll benne a normális talajélet.
- Létesítsünk Hügel kultúrát! A Hügel kultúra vagy dombágyás tulajdonképpen olyan magaságyás, amelynél az ágyás nincs támrendszerrel körbekerítve. Ez gyakorlatilag egy olyan komposztdomb, amelyre haszonnövényeket ültetünk. Előnye, hogy önmagában kedvező feltételeket biztosít a növények növekedéséhez. Ott is működik, ahol a talaj termesztésre nem alkalmas. A komposztdombban lejátszódó bomlási folyamatok tápanyagokat és meleget biztosítanak a növényeknek, ezért a magaságyásba előbb vethetünk és előbb is takaríthatunk be. A domb kialakításának köszönhetően egyharmadával megnövekszik a beültethető felület, így többet termelhetünk. A dombágyást ősszel érdemes kialakítani és bőven elnyeli a kertben keletkező hulladékokat. Sőt, akár a szomszédét is!
- Használjuk talajtakarásra! A keletkező ágak ledarálva, megfelelő vastagságban alkalmazva, a fenyőkéreghez hasonlóan alkalmas kerti utak, fák, cserjék tövének takarására. A fenyőkéregnél rövidebb élettartamú, de jóval olcsóbb, hiszen a kert folyamatosan termeli.
- Itt az idő: legyen közösségi ágdarálás Pilisvörösváron is! Számos településen létezik már önkormányzati ágdaráló, ami kérésre házhoz megy, megkönnyítve ezzel a lakosság dolgát, hogy környezetkímélően kezelhesse a keletkező kerti hulladékot. Ma sajnos nagyon sokan inkább a térkövezést választják, mert nem akarnak bajlódni a fák gondozásával.
- Adjuk le a vörösvári komposzttelepen! Pilisvörösváron erre Ziegler István zöldhulladéklerakójában van lehetőség (2085 Pilisvörösvár, Szent László u. 1/B), ahol egy m3 zöldhulladék leadása 1500 Ft-ba kerül. A lerakás előtt az irodában feltétlenül jelentkezni kell, hogy a hulladék a megfelelő helyen kerüljön lerakásra. Nyitva tartás: H-P: 07:00-16:00, Sz: 07:00-13:00
- Szállíttassuk el a szelektív zöldhulladékszállítóval! Pilisvörösváron 2020. május 4-től a DEPÓNIA Hulladékkezelő Kft. végzi a hulladékszállítási feladatokat. A hulladéknaptár alapján november végéig két hetente szállítják a zöldhulladékot. A zöldhulladék gyűjtés során az áttetsző zsákban (110 l űrtartalmú) elhelyezett illetve kötegelt (max. 70 cm hosszú, 50 cm átmérőjű) zöldhulladék kerül elszállításra., mely a Székesfehérvár – Csala Pénzverővölgyi Hulladékkezelőn történő komposztálást követően értékesítésre kerül. Csak az a zsák vagy köteg kerül elszállításra, melyre fel van ragasztva az adott évre érvényes zöldhulladék matrica. A lakosok a nekik járó darabszámú díjmentes zöldhulladék matricákat postán kapják meg az adott évre vonatkozóan, melyet a gyűjtési időszakban használhatnak fel. További zöldhulladék elszállítására feljogosító zöldhulladék zsák és matrica ügyfélszolgálatainkon, illetve a kijelölt helyeken vásárolható: Zöld zsák – 394 Ft, Zöld matrica – 390 Ft
- Krivinger Bt. Zöldség-gyümölcs: Pilisvörösvár, Fő út 58.
- Krivinger Élelmiszer: Pilisvörösvár, Bécsi út 2/A. (Fő út 136.)
- Liget Szupermarket: Pilisvörösvár, Kisfaludy u. 32.
- Kreiszl István e.v. Pisti kisboltja: Pilisvörösvár, Bányató u.22
Növényvédelmi kérdés, jogosan: mi legyen a beteg, fertőző levelekkel, termésekkel és a dió levelével?
A beteg ágak és levelek komposztálás során sterilizálódnak, ezért ha összegyűjtjük és a saját vagy a közösségi komposztálókba helyezzük, akkor helyesen járunk el.
Komposztálhatóság témakörben kevés olyan vitatott növény van, mint a dió. Ennek egyik oka a levél felhasználhatósága az allelopátia nevű jelenség miatt: a növény olyan anyagokat termel, amelyek gátolják más növények fejlődését. Segítségükkel a növény előnybe kerül a verseny során, mert a vízhez, fényhez, tápanyagokhoz való hozzáférése jobb, miután „kikapcsolta” a versenytársait, a friss dióavar a talajba kerülve bomlásnak indul és a felszabaduló juglon csökkenti más növények növekedését. Számos kísérlet folyt a diólevél komposztálhatóságáról, és kimutatták, hogy 9 hónapi komposztálás során teljesen eltűnik az allelopátiás hatás. Tehát a diólevelet szükségtelen égetéssel megsemmisíteni, lehet komposztálni, külön vagy vegyesen egyaránt, csak kicsit hosszabb ideig tartó érlelés szükséges.
A másik problémát a dió termését támadó dióburok fúrólégy (Rhagoletis completa) okozza. Ez a kis kártevő nyüveit a dió burkában neveli, majd a lepotyogó dióból a talajba fúrja magát, ahol bebábozódik és áttelel. A következő évben júniusban jelenik meg újra, amikor a felnőtt egyedek a fiatal dió burkába süllyesztik petéjüket, ami aztán rászárad a csonthéjra és a dió jó része fogyaszthatatlanná válik. Korábban elterjedt az a nézet, hogy a fertőzött diókat el kell égetni, hogy ezzel megakadályozzuk a jövő évi kártételt, de ez teljesen hatástalan, hiszen mire a megfeketedett diókat összeszedjük, a kukacok már rég a talajban pihennek. Égetni tehát felesleges, viszont a talaj fóliás takarásával vagy mély talajforgatással, ásással vegyszermentesen védekezhetünk a saját visszafertőzés ellen. (Egyébként ez a kártevő édestestvére a cseresznyelégynek, ami ellen hasonlóan védekezhetünk.)
Egy bakhátas magaságyás vázlatos keresztmetszete.
Az A rétegbe kerülnek a legnehezebben bomló részek: durva nyesedék és az ágak. A B rétegben száraz levelek és vágott fű található. A C réteg érett trágya. A D réteg az a földmennyiség, amit kiemeltünk a magaságyás kialakításához. 
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bakhátas_magaságyás