Egyesületünk meghívottként részt vett a Pilisvörösvári Önkormányzat 2021. augusztus 4-i testületi ülésén, ahol a Kacsa-tó és a Pálya-tó között elterülő “kemping”, és egy Szabadságligeten található külterületi telek beépítéséről, valamint a helyi építési szabályzat ezekhez szükséges módosításáról mondtuk el véleményünket.

Az alábbiakban a testületi ülésen elhangzott véleményünk legfontosabb pontjait olvashatjátok. A teljes szöveget itt érhetitek el.

Várjuk véleményeteket, kiegészítéseiteket a tegyvalamit@gmail.com e-mail címre.

Egyesületünk kiemelte, hogy a tavak közé tervezett lakóparkkal kapcsolatban egyesületünk kizárólag természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat szeretne megfogalmazni. Reméljük, hogy az itt felsorakoztatott szakmai érveink pozitív irányba befolyásolják a tavakat és a Ligetet érintő döntéseket.

A tavakkal kapcsolatban:

1. A jelenlegi önkormányzat nem szeretné követni a tavak környékének 2017-es tájépítészeti koncepcióját, de nem készült új koncepcióval. Javasoljuk, hogy függesszen fel az önkormányzat minden beavatkozást és előbb készítsen tájhasználati koncepciót, majd ehhez közmeghallgatáson vegye figyelembe a lakosság igényét.

2. Javasoljuk, hogy a tájhasználat koncepciójában első lépésként az Önkormányzat pótolja a hiányzó természetvédelmi kezelési tervet, és a továbbiakban ehhez igazítsa a környéken történő intézkedéseket, beruházásokat.

3. A tavak környéke jelenleg rekreációs terület. Ennek közepén egy nagy mértékű és hosszú idejű építkezés, valamint kb. 200 ember életvitelszerű megjelenése mind a pihenni vágyókat, mind az élővilágot zavarja.

4. A tavak környéke vizes élőhely, fokozottan érzékeny terület, amit a Ramsari Egyezmény is véd. Fokozottan érzékeny a klímaváltozásra, amit az elmúlt évek halpusztulása is mutat. A Pilisvörösvári-medence klímavédelme kiemelt jelentőségű, védekezni kell a melegedés és a hőhullomok ellen, a vízterek túlmelegedése ellen, ezért a zöldfelület megőrzése nagyon fontos. Hogyan lehet ezt biztosítani 64 lakás és a hozzátartozó gépjárműparkoló építésével?

5. A klímaváltozás folyamata a kiszámíthatatlansággal jár együtt. Egyesületünk fontosnak tartja, hogy Pilisvörösvár város a – Klímabarát Szövetség településeihez hasonlóan – készítsen klímaadaptációs tervet. Jelenleg sajnos számolni kell azzal, hogy előfordulnak hosszú, hónapokig tartó csapadékmentes időszakok, amikor megszűnik a tavak vízutánpótlása és vízforgalma. Előfordulhat, hogy 5 bűzölgő pocsolyává válik egy időre az 5 tó, majd az is előfordulhat, hogy több hónapi csapadék hullik pár nap alatt, és egy időre nagyon megemelkedik a  talajvíszint. Ilyen körülmények között komoly beruházások szükségesek, ha magas talajvízszint mellett  homokos talajra kívánnak nagy épületeket húzni. Hogyan fogja ez befolyásolni az összes tó vízforgalmát?

6. A tavak környéke jelenleg egy kellemes, tetszetős zöldfelület, ahová szívesen jönnek az emberek kikapcsolódni. Magas, emeletes házak tájképileg nem illenek a tavak közé.

7. A tavak közötti autóforgalom már most is nagy, nincs járda, ami az erre sétálóknak nehézség. Tavasszal nagyon sok az elütött sikló és mocsári teknős is került már a kerekek alá. Az út szélére szórt murva miatt az autók nagy porfelhőt hagynak maguk után. Nem támogatjuk ezért az autóforgalom további növelését.

A  Ligeten található területtel kapcsolatban:

1. A szóban forgó mezőgazdasági terület jelenleg kaszálóként működik, közművek nélkül. Az állattartás a kaszálóval együtt egyedi természetközeli élővilág kialakulását tette lehetővé, ami egyedi ezen a környéken.

2. A lakott területek és a természetes erdő közötti átmenet így fontos pufferterületként működik a Duna-Ipoly Nemzeti Park felé. Ilyen területekre vigyázni kell, mert a lakott terület kitolódása a pufferterületet is kijebb tolja, a védett területet veszélyezteti.

3. Helyi gazdák elmondása alapján, akik évek óta küzdenek, ezen a területen a közművek kiépítése annyira nagy beruházásokat igényelne, hogy az csak nagy környezetkárosítás útján valósítható meg.

4. A szóban forgó beruházás egy olyan folyamatot indít el, ami a város zöldfelületeinek csökkenésével, az erdő veszélyeztetésével jár együtt.

A KSH adatai alapján az utóbbi 20 évben az ország lakosságának a negyede vándorolt Budapestre és az agglomerációba. Ez az agglomeráció egyes településeinél a lakosság kb. 10%-os növekedését eredményezi. A lakhatás melletti igény mellett nő a Budapest környéki zöldfelületek iránti igény is, és ezzel párhuzamosan a túlhasználat veszélye is.

Szeretnénk ha az önkormányzat vigyázna a közösség meglévő zöld területeire, mert ezzel a lakosság egészségére is vigyáz.