Legfrissebb

 

Vörösvári Tanösvények

Nulla hulladék

 



FÓRUM »


Egyesületünk programjait támogatja:



Nemzeti Együttműködési Alap- NEA
Pilisvörösvár Város Önkormányzata
Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet


Együttműködő partnereink:



Városi Könyvtár
Fridrich Schiller Gimnázium
Humusz Szövetség


Támogatóink »


 

A "Tégy valamit a környezet védelméért" programunkat támogatja a Nemzeti Civil Alapprogram, Pilisvörösvár Önkormányzata és a HuMuSz.


Szebb Környezetünkért Egyesület adószáma:
18706653-1-13
Bankszámlaszáma:
14100024-66043449-
01000007 - Volksbank

 

 

PilisPlaza.hu
Pilisvörösvári és környékbeli hírek, cégek, civil szervezetek

Posts Tagged ‘energia’

Komposztálj Vörösvár! – Avagy “Mi legyen a karácsonyfával?”

2017. január 11.

Mi legyen a karácsonyfával?

FENYŐFA, MINT TŰZIFA

A tűzifákat két nagy csoportra osztják felépítésük és mechanikai tulajdonságaik alapján: puhafákra (fenyő) és keményfákra (bükk, gyertyán, tölgy stb.). Tűzifának a keményfák valók leginkább, mert nagyobb a fűtőértékük, a nagyobb energiasűrűség révén hosszabb időn keresztül égnek.
A tűlevelűek gyújtósnak kiválóak, a tiszta égéshez szükséges hőmérséklet gyorsabban elérhető a használatukkal. Vegyestüzelésű kazánoknál azonban a tűztérbe került gyanta tönkreteheti a berendezést – ezért ezeknél a berendezéseknél inkább kerüljük az alkalmazását!
Környezetvédelmi szempontból a fenyőfával való égetés még így is jóval környezettudatosabb, mintha szemetet égetne a lakosság – ahogy sajnos sok helyen teszi!

FENYŐFA, MINT KOMPOSZT

A fenyő komposztálásának gondolata megosztja a szakembereket. A magas gyantatartalom és a tűlevelek viaszos bevonata végett a fenyőfából nem egyszerű feladat komposztot készíteni, de nem lehetetlen! Például vegyes komposzthoz adagolva kis mennyiségben a fenyő is lebomlik – igaz, idő kell hozzá, de a komposztálás egyébként sem egy gyors folyamat.

Egyesek azt állítják, hogy a fenyőt, magas gyantatartalma miatt szinte lehetetlen komposztálni. A természetben azonban mégis lezajlik a folyamat, illetve néhány helyen nagyüzemi körülmények között is minden gond nélkül komposztálják a fenyőket. Hogy lehet ez? A fenyők a gyantatartalom és a savas kémhatás miatt valóban viszonylag hosszú idő alatt bomlanak le, néhány egyszerű alapelv betartásával azonban lényegesen meggyorsíthatjuk a folyamatot, és így saját kertünkben sem lesz gond karácsonyfánk komposztálása:

 alaposan aprítsuk fel a fát és a tűket, mielőtt rátesszük a komposzthalomra,

 a komposzthalom a következő, néhány centiméter vastag rétegekből álljon: fenyőtörmelék, könnyen bomló növényi hulladék és föld,

 nedvesítsük, locsoljuk meg a rétegeket

 miután a komposzthalom kb. az egyharmadára összeesett, forgassuk át egy villával Ha nincs lehetőségünk az ilyen típusú újrahasznosításra,

 

FENYŐFA, MINT ROVARHOTEL/DARÁZSGARÁZS

Az ilyen létesítményeknek fontos szerepe van a biodiverzitás megőrzésében és a környezet vegyszeres terhelésének csökkentésében. Egy kifejlett katicabogár naponta átlagosan 150 levéltetűt eszik meg, lárvája pedig még szívesebben látott vendég a kertekben, hiszen naponta akár 800 levéltetűt is elfogyaszt. A rovarhoteleket rajtuk kívül különösen kedvelik még a fülbemászók és a vadméhek is, ez utóbbiak értékes megporzók. Tekintettel arra, hogy Magyarországon 670 vadméhfajt tartanak számon, a darázsgarázs jó kihasználtsága szinte biztosra vehető.

MA 49: Baum fällt! Aus Weihnachtsbaum vom Rathausplatz werden Nützlingshotels

 

Mindent az ABLAKSZIGETELÉSRŐL

2017. január 10.

Mielőtt ablakot cserélne…

 

epuleteink-hovesztesegenek-megoszlasa

 

 



Megfontolásra érdemes szempontok  

Bár az elmúlt 10 évben több kutatás eredménye is nyilvánosságra került, melyek szerint a teljes felületre számolt hőveszteség szempontjából egy hagyományos kétrétegű ablak, (amely gyakran külső redőnnyel, vagy spalettával is kiegészített) semmivel sem rosszabb, sőt jobb, mint egy új, egyrétegű thermo-üvegezésű szerkezet, ezek a tények nem jutnak el a nagyközönséghez. Mint ahogy az sem, hogy a környezettudatos energia-gazdálkodás szempontjából nézve az ablakcserék sokkal több energiát emésztenek fel, mint a fűtési veszteség. A nem lebomló termékek pedig súlyos környezetszennyezési problémákat vetnek fel. A műanyagablakok időtállóságát (max. 30-40 év) szintén erdemes lenne szem előtt tartani és összevetni a bizonyíthatóan felújítható, tehát hosszabb élettartamú faablakokéval. (Erről bővebben a gyakorlati útmutató menüpont alatt az életciklus-elemzésekben olvashat.)

Nyugat-Európában már az 1970-es években tömegessé vált a régi ablakok cseréje az olaj- és az ezzel kapcsolatos első globális energiaválság hatására. Az új, egyrétegű, műanyag- és alumínium nyílászárók azóta egyre fontosabb szerephez jutottak az építőanyag-ipari piacon, kihasználva az ablakcsere divatját. Ezekben a „nyugati” országokban ma már pontosan tudják, hogy milyen óriási értékek mentek veszendőbe az ablakcserék során, ezért szakembereik – saját negatív tapasztalataik alapján – óva intenek bennünket az ablakcseréktől.

Napjainkban ismét előtérbe került az energiatakarékosság témaköre. Sok esetben azonban a fogyasztói társadalom egyértelműen energiapazarló termelésének mérséklése helyett inkább arról próbálják meggyőzni a potenciális vásárlókat, hogy akkor hoznak energiatakarékos döntést, ha például lecserélik történeti ablakaikat. Az ablakgyártók legnyomósabb érvként az új ablakok kiváló épületfizikai tulajdonságait említik, szembeállítva azokat a régiekkel. Az épületfizikai ismeretek szempontjából azonban sántítanak a modernizálók érvei. Néhány vezető fizikai kutatóintézet által végzett mérések az alábbiakra világítanak rá:

  • Az új szerkezetek mindössze egyetlen szempontból veszik figyelembe az épületfizikát: ez pedig a hőátbocsátási tényező (U) értéknek egyre kedvezőbbé tétele. Ez azonban egy csupán a számos hőtechnikai mutató és szempont közül. A „korszerű” termékek esetében a gyártott profiloknak csak bizonyos keresztmetszetén mérhetők jó értékek (4–6 cellát keresztezve), míg az egymásra fekvő (csukódó) részeken egyáltalán nem jók az értékek, vagyis ezeken a helyeken szökik a hő (ezt a thermo-fényképek mutatták ki). A hagyományos kétrétegű (pl. kapcsolt gerébtokos szerkezetű) ablak ezzel szemben úgy viselkedik, mint egy „nappali hőcsapda” vagy mint egy mini klímahomlokzat: a napközben befogadott hőmennyiséget éjjel átadja a szoba felé. Alkalmazásának másik nagy előnye a lassú, folyamatos légcsere megvalósulása, ezzel egy egészséges és természetes légcserét biztosítanak; míg egy modern ablak (tudatosan előállított) tökéletes zárása elősegíti a belső tér relatív páratartalmának jelentős emelkedését és a penészedést. Ha azonban a megfelelő légcsere érdekében nyitva tartjuk a penészedést kivédő résszellőzőket (az ilyen lyukakat már beépítik az újfajta nyílászárókba), akkor a szellőztető réseken ugyanúgy cserélődni fog a levegő és azzal együtt távozik a hő is, mint egy régi ablaknál. Az új termékek „U” értékének (hőátbocsátási tényezőjének) megadásakor nem veszik számításba ezt a hőveszteséget. Ha ugyanis gépi szellőzés lenne az épületben, akkor elvileg zárva is lehetne tartani a réseket. Amikor bevizsgálnak egy ablakot, még nem lehet tudni, hogy hova kerül majd beépítésre, tehát a zárt szellőzőkkel minősítik őket.
  • Nem minden esetben a legjobban záró ablak a legmegfelelőbb. Régi épületeknél bizonyos fokú tömítetlenség kívánatos. Egy hagyományos épület esetében a szellőzés rendkívül fontos! (erről itt olvashat részletesebben)
  • További érv a kétrétegű hagyományos ablakok mellett a jó hangszigetelés. A hang alapvetően két úton jut át az ablakon: a léghang a réseken keresztül és a testhang a teljes ablakon keresztül. A hangszigetelés minősége az üveg vastagságától és a két üveg közti távolságtól függ. Mérések szerint a két üvegréteg egymástól való távolsága meghatározó a zajcsillapítás szempontjából. A hangszigetelés annál jobb lesz, minél nagyobb a távolság a két üvegréteg között.
    Ebből a szempontjából is a kétrétegű, hagyományos ablakok rendelkeznek jobb mutatókkal, mivel a két üvegréteg között általában 15 cm távolság van.

Tehát történeti, kétrétegű ablakaink – a közfelfogással ellentétben – környezetbarát és energiatakarékos szerkezetek.

A legnagyobb gondot az okozza, hogy a cégek annélkül, hogy elemeznék termékeik korlátait, azokat a régi épületekben alkalmazhatókként ajánlják.

Ha további szigetelést szeretnétek, például ezekben a módszerekben érdemes gondolkodni:

– nútos tömítés

– hőszigetelő üveg cseréje

Az Ökoszolgálat Alapítványtól ingyenesen bérelhető nútmaró:

http://okoszolgalat.hu/szigeteles-fillerekbol-ablakszigetelo-gep-kolcsonzes/

Ugyanezeket a szolgáltatásokat meg is rendelhetitek különböző vállalkozásoktól, azaz nem szükséges rögtön az ablakok cseréje:

http://ablakszigetelo.hu/ablakszigeteles/

http://www.ablakajtoszigeteles.hu/

http://www.faablakmester.hu/content/ablak-felujitas.html

Fontos még a redőnytokok megfelelő szigetelése is!:

http://ablakszigetelo.hu/redonytok-utolagos-szigetelese/

 

Felhasznált irodalom: http://ablakprofilok.hu/