Legfrissebb

 

Vörösvári Tanösvények

Nulla hulladék

 



FÓRUM »


Egyesületünk programjait támogatja:



Nemzeti Együttműködési Alap- NEA
Pilisvörösvár Város Önkormányzata
Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet


Együttműködő partnereink:



Városi Könyvtár
Fridrich Schiller Gimnázium
Humusz Szövetség


Támogatóink »


 

A "Tégy valamit a környezet védelméért" programunkat támogatja a Nemzeti Civil Alapprogram, Pilisvörösvár Önkormányzata és a HuMuSz.


Szebb Környezetünkért Egyesület adószáma:
18706653-1-13
Bankszámlaszáma:
14100024-66043449-
01000007 - Volksbank

 

 

PilisPlaza.hu
Pilisvörösvári és környékbeli hírek, cégek, civil szervezetek

Posts Tagged ‘komposztálás’

Komposztálj Vörösvár! – Avagy “Mi legyen a karácsonyfával?”

2017. január 11.

Mi legyen a karácsonyfával?

FENYŐFA, MINT TŰZIFA

A tűzifákat két nagy csoportra osztják felépítésük és mechanikai tulajdonságaik alapján: puhafákra (fenyő) és keményfákra (bükk, gyertyán, tölgy stb.). Tűzifának a keményfák valók leginkább, mert nagyobb a fűtőértékük, a nagyobb energiasűrűség révén hosszabb időn keresztül égnek.
A tűlevelűek gyújtósnak kiválóak, a tiszta égéshez szükséges hőmérséklet gyorsabban elérhető a használatukkal. Vegyestüzelésű kazánoknál azonban a tűztérbe került gyanta tönkreteheti a berendezést – ezért ezeknél a berendezéseknél inkább kerüljük az alkalmazását!
Környezetvédelmi szempontból a fenyőfával való égetés még így is jóval környezettudatosabb, mintha szemetet égetne a lakosság – ahogy sajnos sok helyen teszi!

FENYŐFA, MINT KOMPOSZT

A fenyő komposztálásának gondolata megosztja a szakembereket. A magas gyantatartalom és a tűlevelek viaszos bevonata végett a fenyőfából nem egyszerű feladat komposztot készíteni, de nem lehetetlen! Például vegyes komposzthoz adagolva kis mennyiségben a fenyő is lebomlik – igaz, idő kell hozzá, de a komposztálás egyébként sem egy gyors folyamat.

Egyesek azt állítják, hogy a fenyőt, magas gyantatartalma miatt szinte lehetetlen komposztálni. A természetben azonban mégis lezajlik a folyamat, illetve néhány helyen nagyüzemi körülmények között is minden gond nélkül komposztálják a fenyőket. Hogy lehet ez? A fenyők a gyantatartalom és a savas kémhatás miatt valóban viszonylag hosszú idő alatt bomlanak le, néhány egyszerű alapelv betartásával azonban lényegesen meggyorsíthatjuk a folyamatot, és így saját kertünkben sem lesz gond karácsonyfánk komposztálása:

 alaposan aprítsuk fel a fát és a tűket, mielőtt rátesszük a komposzthalomra,

 a komposzthalom a következő, néhány centiméter vastag rétegekből álljon: fenyőtörmelék, könnyen bomló növényi hulladék és föld,

 nedvesítsük, locsoljuk meg a rétegeket

 miután a komposzthalom kb. az egyharmadára összeesett, forgassuk át egy villával Ha nincs lehetőségünk az ilyen típusú újrahasznosításra,

 

FENYŐFA, MINT ROVARHOTEL/DARÁZSGARÁZS

Az ilyen létesítményeknek fontos szerepe van a biodiverzitás megőrzésében és a környezet vegyszeres terhelésének csökkentésében. Egy kifejlett katicabogár naponta átlagosan 150 levéltetűt eszik meg, lárvája pedig még szívesebben látott vendég a kertekben, hiszen naponta akár 800 levéltetűt is elfogyaszt. A rovarhoteleket rajtuk kívül különösen kedvelik még a fülbemászók és a vadméhek is, ez utóbbiak értékes megporzók. Tekintettel arra, hogy Magyarországon 670 vadméhfajt tartanak számon, a darázsgarázs jó kihasználtsága szinte biztosra vehető.

MA 49: Baum fällt! Aus Weihnachtsbaum vom Rathausplatz werden Nützlingshotels

 

Vörösvári Virágtalálkozó idén is!

2016. szeptember 18.

Meghívó Virágtalálkozóra

 

      A Szebb Környezetünkért Egyesület, a Kertbarátok Köre és a Városi Könyvtár 12. alkalommal

rendezi meg 2016. október 8-án, szombaton 15 órától a 

Vörösvári Virágtalálkozót

a Városi Könyvtár udvarán.

őszir

Szeretettel várjuk mindazokat, akik kertjükben feleslegessé vált virághagymát, virágmagot, bokrokat hoznak, és azokat, akik elültetik ezeket kertjükbe vagy közterületre, és gondozásukat a későbbiekben is vállalják.

Program:

 14.45-kor indul a Vásár térről a Vörösvári Mazsorettegyüttes és

az „A tempo” Koncertfúvós Zenekar, és vonul az Akácfa és Petőfi utcán a Városi Könyvtárba.

Cukkiniből készült finomságok zsűrizése, eredményhirdetés.

Ajándékot kap Vörösvár legnagyobb cukkini terméséért! Hozza el kertjéből a legnagyobb cukkinijét!!

Virágénekek Bihari Nóri előadásában.

Kézműves foglalkozások, ügyességi játékok nem csak gyerekeknek:

Origami Kis Borsó Csaba vezetésével.

Játékok Bihari Gabriella tanárnővel.

Mindent dugóból!- Dr.Bozsár Judittal

 

Kertbarátok kertészeti szaktanácsadása.

Megkóstolhatják a Sváb Pékség frissen sült kemencés lángosát és a Kertbarátok borát és a cukkinikrém levesünket.

Vetítéssel és meglepetésekkel várjuk a családokat!

 A Növényi Diverzitás Központ génbank tevékenységéről kérdezzük az egyesület munkatársát.

 

A zárt flakonban hozott használt főzőolajat begyűjtjük a program ideje alatt!

 

Várjuk a cukkiniből készült finomságokat értékes nyereményekért! A „Mindent cukkiniből!” felhívásunkra 15 óráig lehet leadni a cukkiniből készült finomságokat.

Jöjjön el Ön is! Legyen még zöldebb, még virágosabb Pilisvörösvár! 

A Városi Könyvtár udvarán szept.29-től és október 8-án, szombaton délelőtt a Könyvtárban már 10 órától átvesszük a felajánlott növényeket, virághagymákat, virágmagokat!

 A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

Szebb Környezetünkért Egyesület

Tűzre az égetéssel! – Környezetvédelmi Fórum

2015. június 1.

Szeretettel várunk Benneteket 2015. évi Környezetvédelmi Fórumunkra.

 

„Utunk a Nulla Hulladék felé”

Meghívó

„Tűzre az égetéssel!” 

A Fenntarhatósági Hét keretén belül tisztelettel várunk minden környezetvédelem iránt érdeklődőt a Szebb Környezetünkért Egyesület negyedik Környezetvédelmi Fórumára. 

Időpont: 2015. június 3. szerda 17.30

Helyszín: Schiller Gimnázium konferenciaterme / a gimn. felőli bejárat / III.em.303.

Program: 

1.  Csak közösen húzhatjuk ki magunkat a kátyúból!- bevezető

Temesvári Anna a Szebb Környezetünkért Egyesület elnöke

2. Égetni tilos!- Égetni muszáj?-miről szól a törvényi szabályozás?

A Levegő Munkacsoport munkatársának előadása

3. Hol tartunk a „Nulla Hulladék” útján?

Kimmelné Sziva Mária alpolgármester asszony tájékoztatója a regionális hulladékgyűjtő udvar átadásáról, a lakossági hulladékszállítási szerződéséről a Zöld Bicske Nonprofit Kft.-vel, az égetésről szóló helyi rendeletről.

4. HozzászólásokZárszó 

Felhívás tűzgyújtás elleni akcióra, komposztálásra.

További információ : www.tegyvalamit.hu, Facebook

Programjainkat támogatja: Pilisvörösvár Város Önkormányzata

Köszönjük a Schiller Gimnázium segítségét!

A tűzgyújtás szabályai

2015. március 10.

Égetés helyett komposztálás

Az alábbiakban olvashatjátok a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság levelét a tűzgyújtás szabályairól:

http://

Túzgyűjtás szabályai

 

Komposztálj Vörösvár! – Mindent a bolgárkertészetekről

2015. január 15.

Beszélgetés a miskolci bolgárkertészet múltjáról

A napokban több izgalmas cikk és egy film jelent meg a bolgárkertészekről, a bolgárkertészetekről.

F. Nagy Zsuzsanna írása szórakoztató, izgalmas és tele hasznos tudnivalókkal. A komposztálás, az anyagok teljes körforgása, az önellátás, mind mind olyan témák, amik nálunk is sokszor előhozakodnak, előbújnak. Kikerülhetetlenek.

“Mindent komposztáltak, hiszen a természetnek vissza kell adni, ami az övé.

Mindent, ami szerves anyag.”

A szöveg után lévő film szintén a bolgárkertészet közel és rég múltját eleveníti fel. Választ kaptok a Tudatos Vásárlók Egyesülete által feltett kérdésekre is: Emlékeztek még a bolgár kertészekre? A II. világháborút követően a 80-as évekig döntő szerepük volt Budapest élelmezésében. A piacokon árult vegyszermentes termékeik biztosították a fővárosiak zöldség és gyümölcs ellátásának 80%-át. Hova tűntek, dolgoznak még most is?

 

A miskolci beszélgetés összefoglalója

Koszta bácsi, azaz Gancsev Nikolov Koszta volt a vendégünk 2015. január 7-én az Ökológiai Intézet Alapítvány Öko Kertész Klubjában. Koszta bácsi elmúlt 80 éves, s még az elmúlt évben is veteményezett, így a Miskolc környéki bulgárkertészet múltjáról teljes körűen tudott beszélni.

Koszta bácsi_Miskolc

Egykor 23 kertészet működött Miskolcon és Alsó-, Felsőzsolca térségében, hiszen, ha jól csinálják, akkor mindig érvényes az édesapja mondása: enni mindig kell, ha jót termelnek, abból mindig meg lehet élni. A Bulgárföldi lakótelep őrzi a bulgárkertészek emlékét, az iskola falán emléktábla található. Itt volt például Sztanev György kertészete, amíg ki nem sajátították és helyére nem építették a lakótelepet.

Öntözés: A bulgárok az 1700-as évek végétől szivárogtak Magyarországra. A bolgárok a törököktől, a törökök a mezopotámiaktól tanultak meg olyan vízkiemelőt használni, amelyek csatornákon keresztül több ezer méterre is elvezették a vizet. Az állatok takarmányát is megtermelték. A lucernát, zabot is öntözték, így akár ötször is kaszáltak. Általában önellátóak voltak. Az öntözött kukorica például 30%-al többet terem. Árasztásos öntözéssel olyan többlettermést realizáltak, hogy Európa és világ szerte híressé váltak. Mindent két kezükkel készítettek, így az öntözőművet, a „dulapot” is. Volt, amit állat hajtott, volt, amit a természetes vízfolyáson kialakított kisvízesés működtetett. Többszöri áttétellel több méterre, akár 8-10 méterre is felvitték a vizet. Fa csatornákkal szabályozni tudták a gyorsabb és lassabb vízfolyásokat is. Árasztásos öntözés nélkül zöldségfélét, hogy jó minőségű és korai legyen, nem lehet. Miskolc térségében a Sajó, a Szinva és a kúti víz tökéletesen alkalmas a kertészeti kultúrára, de klórozott csapvizet nem javasol öntözésre. Ma már a fia is korszerűbb, esőztető berendezést használ 3 hektáros gazdaságában.

Melegágy: Másik jelentős újításuk a korai palántanevelés volt. Fényáteresztős takarókkal, kisebb üvegtáblákkal, zömmel saját maguk készítettek üvegtábláikat. Természetes trágyatalapra, ami hőt termelt, üveggel letakarva gyorsították a palántakelést. A már vagy 2-3 évig érlelt istállótrágyát (ló és szarvasmarha, fekália) keverték kukoricaszárral. 70-80 cm mély gödröt ástak, halomra rakták, megforgatták, ami 3-4 hétig 30 fokos meleget leadva bomlott. „Még a tojás is megfőtt benne.” Erre tettek 10-12 cm földet, amibe vetettek. Az üveget 30 cm magas deszkára tették. A melegágy alatt palántát neveltek és a fagyosszentek után helyezték ki. Miskolc környékén sosem vitték ki június 3 előtt szabadföldre!

Termelés: Igyekeztek, hogy a területet két-három alkalommal is hasznosíthassák. A burgonyát a melegágyban kihajtatták, ez volt az újburgonya. Utána tették be helyére a káposztát, karalábét, hagymát. Dughagymát kevesen duggatnak. Ennek a termésideje 3 év (mag, dughagyma és fejes hagyma). (Ma már magról is szép hagymák nőnek.) A vitai féle hagyma híres volt, illetve a bulgina hagymamag. A hagymát is palántázni és öntözni kell. A helyükre őszi káposztafélék kerültek (savanyításra).

Talajjavítás: A bulgár kertészek harcot folytattak a miskolci laktanyák – volt vagy öt a városban – lovainak trágyájáért. Az ő gazdaságukban a lófogat csak a trágyát hordta, egész évben. Az emberi fekáliát is komposztálták. Mindent komposztáltak, hiszen a természetnek vissza kell adni, ami az övé. Mindent, ami szerves anyag. Két évben csak átlapátolták, s a harmadik évben tették ki a növény alá. Az éretlen friss trágyát egyedül a káposzta félék hálálják meg! Napjainkban a kiskertjében komposztgödröt használ, karókkal lyukakat szúr a belehelyezett szerves anyagba és öntözi. Műtrágya nem volt, egyetlen dolgot, a meszet használtak. Fia három hektárra évente 5-6 tonna meszet szór ki.

Talajművelés: Jellegzetes volt a „bulgárosan kapálás”: nem csak a földfelszín tején sarabolták a dudvát, hanem 6-8 centiméter mélyen lazították fel a talajt.
3 féle kapát használtak (egyik sem háromszög alakú):
– holdvilágkapa (nagykapa) öntözéskor a csatornarendszer kialakításához
– rendes kapa
– hagyma kapa (legalább 3-szor kapálták) Kertészként végzett Kecskeméten, az Egyesült
Talajtakarást csak a földiepernél alkalmaztak.

Növényvédelem: Permetezésre, lemosásra a rézgálicot (pl. paradicsom), bogarak ellen csalánlevet alkalmaztak. A káposzta hernyót hegyes tűkkel, kézzel szedték össze. A fia manapság már a tripsz, azaz a molytetvek ellen például poszméhvel védekezik a fólia alatt.

Szövetkezés: Általában szövetkezet szerűen dolgoztak. Volt egy hivatalos vállalkozó, aki leszerződtetett fiatal bulgárokat (14-15 évesen) és részes formában gazdálkodtak. Közös volt a kiadás (rezsi: étkezés, állattartás, stb.) és a nyereségből részesedést kaptak. A vállalkozó 150 részt kapott, a tapasztaltak 100-120, az idősebbek 70, a fiatalok 30 részt kaptak. Minden héten vasárnap lekönyvelték egy füzetbe a bevételt, kiadást. Az osztozkodás Demeter napján történt. A kompánia létszáma 5-6 főtől 20-25-főig terjedt. Rajtuk kívül nyáron még helyi napszámosokat is alkalmaztak.

Kereskedelem: Családjuk 1922-ben költöztek át Nagykanizsáról, hogy jobb piacot találjanak Nagyapja a miskolci Búzatéren árult, mint ahogyan a szülei és napjainkban a fia is. Ha a Búza téren vásárolnak, csak a Koszta paprikát kell keresni. A jelenlegi MVK telephelyen volt kertészetük. Az vidékiek (pl. abaújiak) akkor még egyáltalán nem ismerték a paradicsomot. A belvárosban több piac is működött, mindenhová szállítottak, jól megéltek belőle. A nemes földiepret sem ismerték itt régen, a nagyapja hozta Miskolcra, még nemesített is. A Csorba-telepen egy félholdnyi területen termelte. A földieper 3-4 évig terem jól egy helyen. A padlizsánt sokan még 10 éve sem ismerték.
Egykor kedveltek voltak a bulgár pékségek is (Marinov Jordán féle pékség a Szeles utcán), főként a komlós kenyér (azzal kelesztették).
Jó jövedelemforrás volt a magértékesítés is. Bulgáriából hozott jól termő magok voltak: paprika, paradicsom, káposzta, karalábé. Az 1900-as évek közepén Budapesten csak magkereskedésből is megélt egy család.

A bulgárkertészet jelene:
Pesten/Halásztelken és Zuglóban sok bulgár kertész dolgozik és még Pécsett is. Igyekeznek mindent lejegyezni az egykori bulgárkertészet múltjáról, ő is készített már 47 interjút.
Miskolcon a bulgár kertészek második generációja már taníttatta a gyerekeit, többen orvosok lettek (Tocsev, Nincsev). Bulgár iskola is működött 1930-1944-ig ott működött a Soltész Nagy Kálmán iskola helyén, 4 osztállyal, 28-30 fővel. Az asszimilációnak betudhatóan, a bulgár házasságok 90 százaléka vegyes. Csak két család mondható „tiszta házasságúnak”. Kertészete egyedül az ő fiának van, aki három hektáron gazdálkodik. A fia a család negyedig generációja, Felsőzsolcán profi kertészetet irányít. Kertészeti főiskolát végzett, az Egyesület Államokban ösztöndíjas is volt több gazdaságban, a hagyományos bulgár és modern kertészeti módszereket ötvözi. Nem bio-, de szelíd gazdálkodást folytat. Olykor két nyugdíjast alkalmaz. Csak a palántanevelője fűtött, a többi fólia nem, de így is rentábilis a kertészete. Még most, januárban is evett a fia pritamin paprikájából, olyan jó minőségű. A paprikát egyébként ők gyakran sütik is: rezsón, paprikás lisztben, rántva, illetve salátának.
Neki már csak 15×18 méteres művelt területe van a háza mellett, nehézkesen, de műveli: „csak nem megyek zöldségért a boltba”?

Forrás: F. Nagy Zsuzsanna – Öko Kertész Klub Miskolc

 A cikk elején említett film: Nehogy az ördög ülve találjon

 

http://

 A bolgár kertészetekről itt is olvashattok.

Jó tervezgetést a tavaszi kerti munkákhoz!

A háztartásban keletkező zöld javak, hulladékok legnagyobb részét bátran komposztálhatjuk, tulajdonképpen minden zöldség hámozott héja, levele, a kertben képződő száraz levelek, hajtások komposztálhatóak. Az alábbi összefoglaló felsorolások, táblázatok segítenek eligazodni, ha valamivel kapcsolatosan elbizonytalanodnátok. A fennmaradó kérdésekre szívesen válaszolunk itt a Fórumon vagy az Egyesület Facbook oldalán: https://www.facebook.com/szebbkornyezetunkert

Ne hagyjuk, hogy a zöldhulladékból szemét legyen!

A házi komposztálás kis ráfordítással nagy környezeti hasznot hajt, miközben háztartási kiadásaink is csökkennek!

Felhasznált irodalom: www.komposztforum.hu

További ötletek, információk: www.komposztalj.hu  www.szike.eu http://humusz.hu/komposztalj/kviz/komposztalas

Komposztálj Vörösvár! – A mélymulcsos kertművelési rendszer

2014. szeptember 25.

Mit szólnál, ha valaki azt mondaná neked, hogy emberi léptékben gazdálkodva kiváló terméshozamokat lehet elérni ásás, (hagyományos értelemben vett) ültetés, és gyakorlatilag gyomlálás nélkül?

És ha azt, hogy pár hónap alatt az összes évelő gyomot tartósan ki tudod irtani a kertedből? És ha azt, hogy mindezt teljesen vegyszermentesen, maximális harmóniában a környezettel? (tovább…)

Komposztálj Vörösvár! – Mit?

2014. szeptember 6.

Zöldjavak – Mit tegyünk és mit ne tegyünk a komposztba?

A háztartásban keletkező zöld javak, hulladékok legnagyobb részét bátran komposztálhatjuk, tulajdonképpen minden zöldség hámozott héja, levele, a kertben képződő száraz levelek, hajtások komposztálhatóak. Az alábbi összefoglaló felsorolások, táblázatok segítenek eligazodni, ha valamivel kapcsolatosan elbizonytalanodnátok. (tovább…)

Komposztálj Vörösvár! – Miben?

2014. április 26.

Hogyan készítsünk komposztálót?

Komposztálni gyakorlatilag bármiben lehet! Lehet készen vásárolni fából vagy műanyagból komposztáló edényt, komposztsilót, amiknél érdemes arra figyelni, hogy hazai gyártású legyen és lehetőleg újrahasznosított műanyagból készüljön, ha már műanyagot veszünk. Lehet vásárolni lombkomposztáló hálót vagy rácsot is.  (tovább…)

Komposztálj Vörösvár! – Jó példák a városban

2014. április 15.

Pilisvörösvár a komposztálók városa

Városunkban már sok helyen működtetnek a lakók vagy az ott dolgozók komposztáló kereteket, nem utolsó sorban Egyesületünk ismeretterjesztő tevékenységének hatására. Hozzájárultunk a vörösvári komposztprogram sikeréhez akkor is, amikor az iskoláknak, óvodáknak, a könyvtárnak komposztáló keretet adományoztunk támogatóink segítségével. 2012-es akciónkról itt olvashattatok bővebben: http://www.tegyvalamit.hu/oko-hirek/komposztpont-a-komposztalasrol.html

Járjatok nyitott szemmel a városban, keressétek fel a kihelyezett komposztálókat, csodáljátok meg szomszédaitok komposztálási eredményeit és kezdjetek komposztálni! Íme a legsikeresebbek közül néhány példa:

(tovább…)

Komposztálj Vörösvár! – De hol?

2014. március 24.

Komposztálni bárhol lehet!

Komposztálni bárhol lehet! - akár lakótelepen is!

Komposztálni bárhol lehet! – akár lakótelepen is!

Az előző héten már szó esett arról, hogy komposztálni tulajdonképpen bárhol lehet: családi ház kertjében, társasház kertjében, közintézmények (iskolák, óvodák, könyvtárak, önkormányzatok, stb.) udvarán, de akár erkélyen is. A kiskerti, házi komposztáláshoz nincsen szükség semmilyen engedélyre, bárki, bárhol végezheti.

Családi házunk, kertünk udavarán érdemes olyan helyet választani a komposztáló edényünknek, keretünknek vagy a komposztáló prizmánknak, amit könnyen elérünk, “száraz lábbal” meg tudunk közelíteni, ha a konyhai hulladékot ki szeretnénk vinni úgy hetente kétszer-háromszor (persze ennek gyakorisága főzési szokásainktól is függ). Szellős, árnyas, félárnyékos helyet válasszunk a komposztálónk számára, s legyünk tekintettel szomszédainkra, ne tegyük a komposztálót közvetlenül a kerítés mellé. De nem baj, ha lát bennünket komposztálás közben a szomszéd, hátha ő is kedvet kap hozzá :-)!

(tovább…)