A pilisvörösvári bányatavak természeti értékei -a halpusztulásról

TUDOD-E HOGYAN SEGÍTHETNEK A NÖVÉNYEK ELKERÜLNI A HALPUSZTULÁST?

Mielőtt egymásnak esnének a kedves Olvasók, szeretnénk hangsúlyozni, hogy célunk soha nem a hibáztatás, hanem a helytelen gyakorlatok és következményeinek bemutatása és javaslat arra, hogyan kéne másképp csinálni, és természetesen kíváncsiak vagyunk minden véleményre.

Az idei tavasz nagyon különleges volt, kaptunk korai aszályt, kései fagyot, a tavasz későn érkezett, aztán a nyár korán bedurvult. A 10-es utat még kopasz fák szegélyezték, amikor a Bányató utca tetején megállva a Bányatavak környéke már zöld édenkertnek tűnt.

Jó ha tudjuk, a Pilisvörösvári-medencének sajátos klímája van az észak-déli széljárásnak köszönhetően, ami a völgyet rendszeresen átöblíti. A magas talajvízszint kedvez a növényzetnek, a nagy vízfelület és a dús növényzet pedig tovább mérsékli a szélsőségeket, főleg a nyári kánikulát. Ezeket a jó adottságokat kamatoztatja, ha a tavak vízgyűjtő területén sok zöld van, mert párologtat és árnyékot biztosít. Hátráltatja, ha szépen apránként lebetonozunk, letérkövezünk vagy lemurvázunk minden lehetséges területet, egyfajta forró katlant létrehozva.

Régebben ez esztétikai kérdésnek számított, ma HÚSBAVÁGÓ KLÍMAVÉDELMI KÉRDÉS!

A tavak lehatárolt vízgyűjtő területe 183 ha. Ebből 67 ha lakott terület és 35 ha erdős, bokros, füves terület. Nem mindegy,

hogy betartják-e az arculati kézikönyvben ajánlott zöldfelületet telkenként,
hogy vannak-e fák az utcákban és,
hogy a hűsölni vágyó idelátogatók autóinak hány m² parkolót alakítunk ki a zöldfelületek rovására!

Ha a Pilisvörösvári-medencéből nyáron forró katlant csinálunk, akkor a szervesanyaggal bőven terhelt, ugyanakkor természetes tisztulással nem rendelkező tavaink sötét bűzös pocsolyává válnak, ami egyáltalán nem turistacsalogató.

Miért nincs a tavaknak természetes tisztulása?

Mert nem alakulhatott ki természetes vizinövényzet és a folyamatos vízáramlás sem biztosított. (Pedig a vízinövényzet megfelelő technológiával még ipari szennyvizek tisztítására is alkalmas!)

Elkezdődött ott, hogy a bányászat felhagyása után nem alakítottak ki a Kárpát-medence élővilágának fogadására alkalmas medret. A parti nádas ugyanis max. 40cm mélységig tud megtelepedni, a hirtelen mélyülő Nagy-tóban tehát esélye sincs.

Folytatódott ott, hogy amikor beindult a természetes betelepülés és megjelentek a hínárnövények, az az embernek nem tetszett. Az 1960-as évek elején a Nagy-tóba és a Kacsa-tóba a hínárosodás ellen közel négyszáz amúrt telepítettek be, ekkor telepítették az algaevő busát is. Csakhogy ha a magasabbrendű növények nem tudják feldolgozni a tóba kerülő tápanyagot (szennyvíz, horgász etetőanyag), akkor az egysejtűek, az algák szaporodnak fel. A busa nem képes tisztán tartani a vizet, mert az elfogyasztott algából 10% busa és 90% széklet lesz, ami ugyanúgy plusz szervesanyag a tóban. Ráadásul nehéz kihorgászni, így az a 10% sem kerül ki a tóból. Az amúr pedig kizabálja azokat a növényeket, amik a tóban található tápanyagokon felnövekednének, így újból az alganövekedés marad.

A telepített halak hatásáról a tavak ökoszisztémájára itt találtok egy szuper leírást: www.haldorado.hu

A tavak eliszaposodása ellen kétfajta megoldás szoktak javasolni:

az egyik a kotrás,
a másik, hogy az üledéket baktériumkultúrával oltják, hogy ezzel anaerob/oxigéntől elzártan végbemenő/módon felszabadítsák a tápanyagokat, amiket nád, hínár vagy békalencse hasznosít, majd ezeket learatják, nádfonatként, zöldtrágyaként, komposztként használják.

A világon most mindenütt problémát okoz a tavak felmelegedése és a halpusztulás. A jobb, természetesebb állapotban lévő vizek ezt jobban viselik, ahol már zavart a természetes működés az rosszabbul.

Amit tehetünk, hogy a vízgyűjtő terület egészén dolgozunk ki klímavédelmi stratégiát és megpróbáljuk kisebb léptékben mérsékelni a hőingadozást.

Ez a tavak környékén a fás növényzet megóvásával, növelésével lehetséges.
A vízparton a nádas-sás minden méterét szigorúan védeni kell, a part önkényes alakítgatásának, a túl széles stégeknek ilyen kevés vízparti nádas esetén nagyon rossz hatása van!
A vízben pedig pl. tavirózsa vagy vízitök telepítése segíthet. A 13 ha-on jelenleg egyetlen ismeretlen eredetű tavirózsa van a Kornéli-tavon.

Nagyon fontos a vízáramoltatás. Sajnos így nyár derekára a tavak közti összekötő csatornák kiszáradnak. Szökőkutakkal látványosan lehetne emelni a víz oxigénszintjét.