TUDOD-E, HOGY MILYEN ÉRTÉKEKRE KELL MÉG VIGYÁZNI A BÁNYATAVAK KÖRNYÉKÉN?

Madarak
Képes mese az itteni élővilágról és változásairól, 20 éves megfigyelés növényekről, állatokról.
Sajnos jó természetfotós nincs közöttünk, ezért a fényképek jó részét a wikipédiáról kölcsönöztük CC licence alapján. Ha bárki ki tudja egészíteni a leírtakat vagy saját fotója, annak nagyon örülünk. A képeket szívesen lecseréljük, mert a helyi, a saját mindig értékesebb.

 

A törpegém Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 100000Ft. Nagyon jól rejtőzködik és horgásztavak kisebb nádfoltjait is elfogadja lakhelyének. A kisebb nádfoltok (mint a Nevelő-tó) felszámolása miatt Európában veszélyeztetett. Jól rejtőzködik, ezért nehéz megpillantani. Egy felsővezetéknek repült elhullott példánya a Pálya-tó mellől került elő. A szürkegém fákon fészkel és a bányatavaknál nagyon jól érzi magát. 

 

Böjti réce és tőkés réce. Nem olyan régen még mindkét faj úszkált tavainkban. A böjti réce Magyarországon fokozottan védett, kisebb időszakos tavakon, kubikgödrökben költ. A Nevelő-tó feltöltésével ő is eltűnt a Bányatavak környékéről.

 

A vízityúk védett, nem olyan régen még a Pálya-tó nádasában is költött. A Nevelő-tó felszámolása miatt előfordulása bizonytalan. A szárcsa Magyarországon gyakori faj, bányatavainkon mégis ritka az utóbbi években.

 

A Nevelő-tó lakói voltak a foltos nádiposzáta és a nádi tücsökmadár, sajnos hangjuk már nem hallható.

 

 

Májusban érkeznek, jellegzetes hangjuk hamar elárulja őket. A nádirigó a kakukk leggyakoribb áldozata, ezért ők együtt járnak vissza. Neve ellenére a nádirigó nem rigó, hanem poszáta és szerencsére pár négyzetméter nádassal is beéri. Mindketten elég jól tűrik az ember közelségét.

 

A harkályok fejének mintáját figyelve tudjuk megkülönböztetni az egyes fajokat, a zöld küllő könnyen felismerhető piros sapkájáról. Gyakran látni földön ülve, ő ugyanis hangyákat is eszik. Jellegzetes nászdobolásuk már az első meleg napokon hirdeti a tavasz közeledtét. A nagy fakopáncs modern madár, hangosítónak villanyoszlopok fém részeit is használja. Mindhárman fontos munkát végeznek, odúikat számos más madár használja.

 

A sárgarigó 20 éve ugyanazon a nyárfán költ a Kornéli-tó partján. Egész korán, február végén- márciusban hallani a jellegzetes “fütyül a bíró” dallamot, de aki szemfüles, azt nem csapja be a seregély, hiába ül a sárgarigó fájára. A seregély ugyanis minden más madár énekét képes fújni, de a feltűnően sárga sárgarigó igazi nyári jelenség, csak fagyosszentek után érkezik. A seregélyek inkább a zártkerti gyümölcsösök felé telepednek le.

 

Egész évben csapatosan járnak a széncinegék, kékcinegék, barátcinegék és őszapók. Nyáron saját családban, télen vegyesen.

 

Ők az éneklő bokrok dalnokai. Nappal a barátposzáta, éjjel a fülemüle ad koncertet. Sajnos a fülemüle hangját idén még nem hallottam, a Cigány-tó mellett volt a főhadiszállása.

 

Tavasszal és nyár elején ők kezdik a hajnali koncertet. A feketerigók egész évben szedegetik a rovarokat, igaz télen nem ugyanazok, mint nyáron, Az énekesrigók a csigákból is nagy lakomát csapnak. Csőrükkel feltörik a héjat, majd addig tisztogatják a földön húzogatva, amíg meg nem tisztul a nyálkától. Utána finom falat.

 

Mint neve is mutatja, a csuszka fentről “csuszkálva ” keresgél a törzsön. Egész évben megfigyelhető. Bokros részek lakója a vörösbegy és a picike ökörszem. Mindhárman rendszeres fészkelők a Bányatavaknál.

 

Bár a házi rozsdafarkú is billegeti a farkát, nem a billegetőfélékhez tartozik. Jól alkalmazkodik az emberhez, rendszeresen fészkel a tavaknál is. A búcsú helyén a földön járkálva gyakran billeget a barázdabillegető. Szerencsére ő is jól érzi magát nálunk, ugyanis fiókáit vízi rovarokon neveli fel.

 

Magevő dalnokaink, az erdei pinty, a zöldike, a mezei veréb és a csicsörke. 

 

Ezek a galambfélék egyre gyakoribb fészkelői a városi parkoknak. Az örvösgalamb hangja és termete miatt feltűnő jelenség. 

 

A jégmadár rikító kék színe miatt feltűnő jelenség. Amikor először találkoztam vele a tavaknál, egy júniusi napon, a Nevelő-tóban halászott egy víz fölé nyúló ágról. Augusztusban minden évben tesz egy kört a Cigány-tó –  Kornéli-tó – Pálya-tó érintésével. Fészkét a gyurgyalaghoz és a partifecskéhez hasonlóan partoldalba készíti. 

 

A búbos banka és a nyaktekercs nem minden évben költenek errefelé, de ha megérkeznek jellegzetes hangjuk hamar elárulja őket. Mindketten rovarokat esznek, és bár a nyaktekercs maga is harkály, mások odúit használják fészekrakó helynek. 

 

A környék ragadozói. A karvaly madarakra vadászik, itt talál bőven. A vörös vércse a rovarokat, gyíkokat, pockokat szereti, gyakran fészkel dolmányos varjú és szarka elhagyott fészkébe, itt talál magának ilyet is. A barna rétihéja sajnos a Nevelő-tó nádasával eltűnt. Érthető: neki a nádasok környéke nyújt táplálékot. 

 

Ez a két madár is az utóbbi tíz év nagy vesztese. A függőcinege a víz fölé hajló fűzfaágakra rakja jellegzetes fészkét. Ezt nem szabad leszedni, mert minden évben visszatér. Azaz visszatérne, ha akár a jég hátán is nem szüretelték volna le a fészket. A másik a partifecske, ami nagy tömegekben fészkelt a Kacsa-tó mellett. A partoldalt benőtte a gaz, az út mellett alacsonyabban lévő fészkekbe szemetet dugtak, majd betonlapokkal fedték el a bejáratot. 

 

Egyik sem itt fészkel, viszont rendszeres látogatók. Minden augusztusban nagy csapatokban jelennek meg a tavaink felett a sarlós fecskék és a gyurgyalagok, hogy feltöltekezzenek a nagy vándorút előtt. 

 

Mindenevők, fészekrablók és jól tűrik az ember közelségét. 15 éve még csak a szajkó volt itt rendszeres fészkelő, otthonosan érzi magát a közeli gyümölcsösök miatt. Aztán érkezett a dolmányos varjú, és csak két éve telepedett meg a szarka. Az ember közelségét jól viseli, sajnos elég agresszív a többi madárral szemben. Egyedüli előnye, hogy fészkét sokan használják. 

 

 

Rendszeres vendégeink télen a süvöltő, a meggyvágó és a csonttollú. A csonttollú a leglátványosabb, hogy százával ül a sárgarigónk fáján. Bóbitájáról messziről felismerhető. 

 

Szerző: Őszi Brigitta

 

A cikksorozat további részeit itt találod:

Tudod-e, hogy milyen értékekre kell még vigyázni a Bányatavak környékén? 

Tudod-e, hogyan segíthetnek a növények elkerülni a halpusztulást? 

Tudod-e, hogy hogyan vált védett természeti értékké a Bányatavak környéke és hogy alakul sorsa a mai napig? 

Tudod-e, hogy ki és hogyan hasznosítja a Bányatavakat? 

Tudod-e a Pilisvörösvári Bányatavakról? 

A pilisvörösvári bányatavak természeti értékei – bevezető a sorozathoz